Nem telik el p�ld�ul olyan Barcelona m�rk�z�s - legyen az a Camp Nouban, vagy azon k�v�l -, amelyen nem hangzana fel az igazi szurkol�k sz�m�ra j�l ismert Bar�a himnusz. Az a himnusz, amelyet a lel�t�kon helyet foglal� Bar�a mezbe �lt�z�tt cul�k �nekelnek, az �k, valamint a j�t�kosok mez�n pedig ott vir�t a Klub c�mere.

Kezdj�k a h�rom szimb�lum k�z�l a c�merrel. A Bar�a legels� c�mer�re lehet, hogy nagyon sok gr�n�tv�r�s-k�k szurkol� r� sem ismerne, az ugyanis alig hasonl�t jelenlegi �nmag�ra. Az akkori (1899-1906-ig haszn�latos), valamint a jelenlegi jelv�ny k�z�tt csup�n annyi a hasonl�s�g, hogy mindkett�ben szerepel a katal�n z�szl�, azaz a 'senyera', valamint Barcelona v�d�szentj�nek, Szent Gy�rgynek keresztje (La Cruz de San Jordi). Ami nem is meglep�, hiszen a csapat alap�t�sakor az els�dleges szempont nem a Klub, hanem a v�ros n�pszer�s�t�se volt. �gy fordulhatott el� az, hogy az akkori c�mert tulajdonk�ppen a v�ros c�mere (ami a fent eml�tett k�t jelk�p, valamint egy korona �sszess�ge) �s egy denev�r alkotta. Az 1899. december 12-�n tartott gy�l�sen a tagok nem csak a c�merr�l, hanem egy b�lyegr�l is hat�roztak, amely az akkori c�merb�l, valamint az a k�r� �rt „Foot-Ball Club Barcelona" sz�vegb�l �llt kieg�sz�tve az alap�t�si �vvel (1899).

Az ezt k�vet� �vekben a vezet�s�gb�l azonban egyre t�bben t�mogatt�k azt az �tletet, miszerint a Klubnak kell egy �n�ll�, a v�ros c�mer�t�l, - ha nem is teljes eg�sz�ben, de - k�l�nb�z� jelk�p. �m amennyire egyet�rtettek a tagok ebben a k�rd�sben, annyira nehezen jutottak egyezs�gre a 'Milyen is legyen az �j c�mer?' k�rd�sben. A megbesz�l�sek nagyon fesz�lt hangulatban teltek, �s a tagok sok�ig nem tudtak egyezs�gre jutni. Olyannyira nem, hogy az egyik balul siker�lt terv l�tt�n Llu�s Don D'Oss� �gy ki�ltott: „Aixo es una olla", azaz „ez egy faz�k". Ezt a megjegyz�st val�sz�n�leg nem dics�retnek sz�nta, viszont ezzel tulajdonk�ppen r�szben meg is oldotta a probl�m�t. T�rt�nt ugyanis, hogy az alap�t� eln�k, Joan Gamper fej�b�l „kipattant az isteni szikra", �s felrajzolt egy faz�k alak� keretet, amiben elhelyezte az addigi c�mer egyes r�szeit, kieg�sz�tve azokat egy labd�val (amely a sportot hivatott jelk�pezni), a Klub nev�nek r�vid�t�s�vel, valamint a csapat sz�neivel, azaz gr�n�tv�r�s-k�k s�vokkal. Ezzel tulajdonk�ppen megsz�letett az els� - f�lig k�sz - F.C.Barcelona c�mer. Innent�l kezdve m�r csak apr�bb alak�t�sokat hajtottak v�gre az eln�k �r tervein, amihez az ihletet az eln�ks�g k�lf�ldi tagjai saj�t haz�jukb�l mer�tett�k, tov�bb� az akkori klubok c�mereinek tanulm�nyoz�sa is seg�ts�gre volt a c�mer befejez�s�ben. �gy sz�lethetett meg a Klub els� - a v�ros jelk�p�t�l - f�ggetlen c�mere, amely nagyr�szt Joan Gamper tervein nyugodott, a tetej�n kieg�sz�lve egy dupla cs�ccsal, amelyet egy �ves vonallal k�t�ttek �ssze. Lluis D'Oss� gondolatmenet�t folytatva ekkor ker�lt r� a faz�kra a fed�.

Ez a c�mer k�zel m�sf�l �vtizeden kereszt�l (1906-1920) megmaradt v�ltozatlan alakj�ban. Az 1920-as �vek elej�n, azonban t�bb, kisebb v�ltoztat�st is v�grehajtottak rajta. Igaz a c�mer mind a mai napig az 1906-os verzi�n alapszik, azon �rdemben nem v�ltoztattak sokat (kiv�telt k�pez ez al�l Franco t�bornok diktat�r�j�nak �vei), csup�n n�h�ny apr�bb m�dos�t�st hajtottak v�gre rajta. Az 1920-1936-ig �rv�nyben l�v� c�meren is csak n�h�ny apr�bb v�ltoztat�st hajtottak v�gre: t�bb sarkot is �vek v�ltottak fel, a gr�n�tv�r�s-k�k s�vok k�z� beker�lt n�h�ny s�rga cs�k, valamint a k�z�ps� v�zszintes s�von a feh�r sz�nt a s�rga v�ltotta. Ezt a s�rg�t azt�n 1936-ben a fekete sz�n k�vette, �s az eddig fekete bet�k pedig s�rg�ba „�lt�ztek", elt�ntek a s�rga vonalak a c�mer als� fel�b�l, valamint a kor el�re halad�s�nak, �s a technika fejl�d�s�nek k�sz�nhet�en a r�gi labd�t egy �j, a kor akkori legmodernebb labd�ja v�ltotta. Egy�bk�nt ez t�rt�nt kor�bban, 1920-ban is. �rdekess�g, hogy ezut�n azon a labd�n - form�j�t tekintve - m�r nem v�ltoztatott egyik eln�k sem.

1939-ben azt�n Franco t�bornok a katal�n z�szl� mindk�t sz�n�b�l elvett k�t-k�t s�vot, amelyet �gy m�r nem lehetett klasszikus 'senyera'-nak tekinteni. Franco tov�bb� megford�tatta a bet�k sorrendj�t, valamint azok h�tter�nek a sz�n�t is, amely term�szetesen mag�val vonta a bet�k sz�n�nek megv�ltoz�s�t is. 1946-ban, azt�n ism�t visszat�rt a 'senyera' a c�merbe, de ism�t v�ltoz�sok k�vetkeztek be a k�zponti s�v elrendez�s�ben �s sz�neiben is. Az eddigi 'C.F.B.' r�vid�t�sbe beker�lt egy 'de' sz�cska, valamint t�rt�nt m�g n�h�ny apr�bb v�ltoztat�s is. 1960-ban azt�n �jabb apr�bb v�ltoztat�sokon ment �t a c�mer. Tal�n mondanom sem kell, hogy els�sorban ism�t a k�zponti s�vban; elt�nt a 'de' sz�cska, valamint a h�tt�rsz�n ism�t s�rg�ra v�ltott. Lehet, hogy mindez az�rt, hogy 1974-ben a Klub fenn�ll�s�nak 75 �vfordul�j�n, ism�t feh�rbe menjen �t. A c�mer ekkor ism�t �tesett egy kisebb „r�ncfelvarr�son", valamint a bet�k elnyert�k - m�ig - v�gleges sorrendj�ket, azaz az 'F.C.B.' elrendez�d�st, amely a „Futbol Club Barcelona" (Futball Klub Barcelona) kifejez�s r�vid�t�se. �rdekess�g, hogy a 75 �ves �nneps�gsorozat befejezt�vel 1975-ben ism�t v�ltoz�sokon ment �t a c�mer, a k�zponti s�vban a feh�ret ism�t a s�rga v�ltotta, egy�b m�s v�ltoz�sok mellett.

Ez a verzi� viszont eg�szen 2002-ig magmaradt, tal�n kicsit meglep�, hogy a Klub centen�rium�n 1999-ben semmilyen v�ltoz�snak nem vetett�k al� a Bar�a ezen jelk�p�t. 2002. j�nius 28-�n a c�mer elnyerte mindm�ig v�gleges form�j�t a Claret Serrahima vezette tervez� csoport vezet�s�vel. Serrahima - t�bbek k�z�tt - elhagyta az 'F.C.B.' r�vid�t�sb�l a pontokat, �l�nkebb� tette a c�mer sz�neit, valamint egyszer�s�tett a c�mer k�t oldal�n, valamint alj�n tal�lhat� „fodrokon".

L�that� teh�t, m�g ha kisebb v�ltoz�sok t�rt�ntek is a c�meren az-az els� alakj�t�l - m�r ami az els� �n�ll�t illeti - sokban ma sem t�r el, �s val�sz�n�s�thet�en - m�g ha t�rt�nnek is a j�v�ben hasonl� kisebb-nagyobb v�ltoztat�sok - ez az elk�vetkez� id�kben is �gy marad.